Név: Natsil
Kaszt: Tűzidomár
Kor:24
Külső leírás: 187 centi, edzett alkat, csokoládébarna haj, arany szemek.
Háttértörténet:
Köztársaság Városban született. Szülei jószívű, de szigorú neveltetésben részesítették őt, és négy évvel utána érkező öccsét is, ám Natsil mindig próbálta megkönnyíteni a kis Relan gyermekkorát, ezáltal felelősségteljesebb lett. Natsil már gyermekkorában annak jeleit mutatta, hogy egy remek tűzidomár lesz belőle, Relan azonban nem volt idomár. Egak, a fivérek édesapja sem volt mestere egy elemnek sem, azonban felesége, Nie ügyes tűzidomár volt. Ő tanította fiát egy ideig, azonban tanításra nem volt szükség, a fiú rendkívül tehetséges volt. Nagyon fiatalon, tizenkilenc évesen az Arénában harcolt már, és a legjobb volt a maga módján.
Évek teltek el.
Egy győzedelmes meccs után azonban, amikor hazaért, a házukat lángok közt találta, nem tehetett már semmit. Az édesanyja elhunyt, az öccsének, Relannak pedig nyoma veszett. Apjával elköltöztek egy kis lakásba, de Egak már soha többé nem szólt egy szót sem. Megváltozott. Natsil véleménye szerint magát okolta, amiért nem idomár, és nem tehetett semmit azon a végzetes napon, csak nézni, hogy porrá ég két szerette.
Natsil sokáig kereste Relant, de nem lelt rá. Az Arénába soha nem tette be többé a lábát, és gyűlöli a tűzidomárt, aki, a rendőrség szerint felgyújtotta az otthonát, ezzel tönkretette a családját. A tüzet is utálja, amit ő maga fakaszt, ezért csak vészhelyzetben folyamodott hozzá. Nem tudja, vajon képes-e valaha elfogadni a történteket és visszatérni a szenvedélyéhez, a tűzidomításhoz, és csak remélni tudja, hogy még viszont láthatja öccsét, és újra olyan viszonyban lehet az apjával, mint egykor...
(U.i.: Bocsi, de jelenleg kalandmesélők hiányában egy kicsit lassan haladnak a dolgok)