Név: Rane Near (?)
Kaszt: Ember
Kor: 20 (?)
Külső leírás: A haja és a szeme is pont ugyanolyan barna. A ruhája talpig fekete és szürke, mint aki egy temetésről érkezett. Valami furcsa egyenruhának látszik, de nem lehet róla megmondani, hogy mégis milyen munkához kapcsolódhatott egyszer.
Háttértörténet:
-Falra mászok az igazgatótól.
-Igen? Te is? Micsoda egybeesés.
-Amióta azon a számológépen vagy micsodán dolgozik elment az esze.
-Előtte se volt sok neki.
Rane csak homályosan látta a szobát. A hangokat rendesen hallotta, de a szemére nem hagyatkozhatott. Hirtelen félelem fogta el. A homályból égető fehérség lett, mintha egy erős lámpával világítottak volna a retinájába. A fény akkor is megmaradt, mikor becsukta a szemét.
-Azért fáj megválni egy ilyen jó chi-blokkolótól.
-Egyetértek.
Az egyikük sóhajtást hallatott.
-Kicsit fura, amit csinálunk. Mindegy. Kérem a higanyt.
-Nesze.
-Dixorátum-leofátumot kérek.
-Nesze.
Rane úgy érezte, hogy valami hegyes ér a karjába. Elakarta rántani, de csak akkor vette észre, hogy valamilyen asztalhoz van kötve. Megakart szólalni, bármi apróságot mondani, de nem jött ki egy hang sem a torkán... Egészen addig, amíg a tű át nem szúrta a bőrét. Akkor ordított. Rájött, hogy a tű... egyre vastagabb a hegyétől számítva.
-Az állapota?
-Stabil. Ha nem ordítana...
-Tudom, tudom... Akkor lenne baj.
A tűt kihúzták és érezte, hogy ömlik a sebből a vér.
-Ha nem kötjük be gyorsan a sebet, akkor az összes dixorátum-leofátum elfolyik... És csinálhatjuk előről. - amikor ezt Rane meghallotta, az ajkába harapott. Valószínűleg ezt az egyikük észrevette, mert egyértelműen Ranehez szólt egy szipogás után.
-Mindjárt vége. Hidd el, többet szenvedtél volna, ha ezt most nem... - valamit Near sebébe csöppentett, ami erősen marni kezdte, majd bekötötte.
-Elkezdődött.
-Akkor megyünk.
-Persze.
-Ne! Elzárta a főfalat! Nem tudunk kimenni!
-És a vészcső?
-Ott csak egy ember fér ki.
Rövid csend következett, amit egyre több köhögés szakítgatott meg.
-Mi már így is mindent elrontottunk.
-Úgy van.
-Sajnáljuk.
-Nagyon sajnáljuk.
-Küldhetem?
-Küld. Őt nem itt érheti a végzet.
Hirtelen Rane szelet érzett, nagyon erőset, és hideget... Majd valaki több helyen megbökte, és hirtelen elaludt.
