A királyi palota

Itt tartózkodik a leggyakrabban Lai Haka.

Caroline egy köpenyt húzott magára és egy egyszerű kést helyezett el olyan helyre, ahol nem motozhatják meg őt. A terembe lépve meghajol, majd az egyik idomár felé dobja a köpenyét, hogy az fogja meg és meghajol La Haka előtt.
-Üdvözlöm H-man, az én nevem Caroline és egy nagyon jó hírrel szolgálhatom önnek.
Lassan, folyamatosan halad az uralkodó felé és folyamatosan beszél.
-Mr. V. és én nagyon sokat tettünk a maga hadseregének megsegítése érdekében, arról nem is beszélve amit Azoir tett a cél érdekében. Mi hármunknak nagyon sokat köszönhet, engedje meg, hogy bemutassam.
Majd egy dob egy cigánykereket s közben elindítja a kést az új röppályáján és reméli a legjobbakat.

Blaine követi Caroline-t - és egy talicskát tol maga után -, majd mikor elkezd Hakának beszélni halálra vált fejjel néz rá. Mikor a kések megindulnak Blaine mint aki megrémül hátra lép, és látszólag akaratlanul lerántja a lepedőt a talicskáról, majd egy kattanás után elhasal. VÉFLE-k vannak a talicskában, amik megpróbálják szitává lőni az őröket. Blaine megejt egy ördögi vigyort. ~Platina golyók... Sosem árt az óvatosság.~

Habár a király számított valami meglepetésre, támadásra semmiképp sem gondolt, így kitérni sem tudott a felé repülő penge elől. A hideg fém egyenesen a szívébe áll bele, és rögtön végez Lai Hakaval. Ezután a Valt által használt "VÉFLE" is tette a dolgát, másodperceken belül lekaszabolta a véridomárokat. Ezután Carly vidáman szökdécselve arrébb lökte a volt királyt és beült a trónjára. Azonban épp hogy kényelembe helyezte magát, végtagjai megfeszültek, és kicsit a levegőbe emelkedett. Szemét segítségkérően meresztette "apucira", de ő sem tudott segíteni, mert ugyanezzel a gonddal küzdött. Ekkor lépett be a terembe Azoir, kezeit véridomításra használva. Közelebb lépett a lányhoz, és nevetve beszélni kezdett.
- Ismeri a történetet Azulával és Long Fenggel? Long Feng átadta a hatalmat a lánynak, azért hogy a saját tervei sikerüljenek. De a végső pillanatban kudarcot vallott. Most én adtam magának a hatalmat, amit meg is szerezett, de ebbe a játszmában én nyerek. Komolyan elhitte nekem, hogy egy nem idomár is királya lehet a víz törzsének?
Kiáltott egyet, majd pár véridomár lépett be.
- Vigyétek a lányt a Víztörzsi börtönbe, a férfit pedig a tűzidomárokhoz. Kíváncsi vagyok, hogy mit ér a kisasszony apucika, vagy nagypapi, bánom is én, hogy mi nélkül. Most pedig ha megbocsájtanak, keresnem kell egy új királyt... Ezzel sarkon fordult és eltűnt.

/Carly írjon Karinékhoz, Blaine írjon Tairaékhoz./

Lai Haka éppen Carolinével nézett farkas szemet, mikor belépett a terembe Blaine. ~Hát ez meg mit keres itt? Mindenki engem akar? Lemerem fogadni, hogy ez is Azoir műve.~
- Üdvözlöm! Kérem, megmondaná ennek a micsodának, hogy hagyjon engem békén? - kérdezte az üzletembert, majd továbbra is tartotta a szemkontaktust a lánnyal.

Blaine dühösen fel alá kezd el járkálni az ajtóban.
- Először: Ő nem micsoda, hanem Caroline a titkárnőm. Másrészt: egy jó indokot mondjon, hogy... Vicceltem. - Blaine Caroline mellé lépdel. - Haka, maga és én is leakarjuk győzni azt a hatalommániás balfácánt aki éppen ott parádézik a tűz népe közepén. A víz törzsének kell egy uralkodó... Nos... Aki nem éppen akkora hülye, mint a másik odaát. Mármint nem is hülye... Éppenséggel elég körmönfont és zseniális ahhoz, hogy sakkban tartson egy... egy... Sakkbábut. Na szóval, akkor maga fogja a kis drága befojását, és abbahagyja ezt az értelmetlen háborút. Azoirt meg kiiktatja. És én itt most végeztem is. Kiszállok. Caroline, a tudomány érdekében visszamegyünk a laborba. De nem egyedül... Visszük azt a drága hadnagyot is. És megtaláljuk, hogy hogyan tesz bárkit vízidomárrá. Kedves, Haka, magától még egyet kérnék, akkor, és cserébe a szolgálatában állok: Adja nekünk Azoirt élve. A hadnagyának a halál túl kegyes lenne, valamint sokkal hasznosabb is az ipse életben, mintha a föld alatt rothasztaná ezt a már amúgy is rém romlott bolygót.

/Haka/
- A hadnagy az én katonám, és nem adom oda senkinek sem! Engedelmeskedik annak, amit mondok, és ne jöjjön azzal, hogy meg akar buktatni, mert ez is az én, hangsúlyozom: én, nagyszabású tervem része. Szóval, most dönthet. Vagy meghal itt, vagy a drágalátos titkárnője nélkül elmegy haza. Több lehetősége nincs! - mondta, és hogy segítsen az üzletembernek a döntésben, a nyakához szegezett egy hegyes jégcsapot.
- Kérem siessen, mert egyéb tehendőim is vannak. - sziszegte a fogai között, és fejével a csinos leányzó felé bökött.

-Felőlem. - Blaine megrántja a vállát. - Higgyen, amit akar.
Caroline aki eddig csendesen állt nem szól semmit, csak felugrik és egy elhaló sikolyt hallat Blainere nézve.
-Mostantól tojok az egész háborúsdira, és felőlem akár hozzá is mehet Azoirhoz, de nekem kell a titkárnőm. Kivagyok, érti? Magasról tojok az egész "ripityára lövök mindenkit"-re! Üzletember vagyok nem pedig háborús hős, és nekem is lenne bőven dolgom, de helyette fuvarozgatok itt mindenféle hülye katonát, alkatrészt meg franc tudja mit! Szóval tudja mit? FEL***HATJA MAGÁNAK AZ EGÉSZ HÁBORÚJÁT, CSAK KÉREM VISSZA A TITKÁRNŐMET? Nem fogja ezt fel, maga ripacs, agyatlan sezeredáte?!
Blaine dühösen kereszteszi a kezét, pont úgy, hogy vészhelyzet esetén elő tudja húzni a lövőjét a jobb kezével a köpenye alól.

- Ó szóval a titkárnő a lényeg? - kérdezte Haka, és egy villámgyors mozdulattal meglengette a jégcsapot, ami egy nem kicsi hajtincset vágott le Caroline hajából. Ezután a fegyver visszaállt az eredeti helyére. - Remélem nem gond, hogy forászkodtam egy kicsit. Vagy zavarja tán? - hergelte az üzletember.

Blaine fortyog és Carly éppen beszólni készül, mikor Blaine csendre inti a fejével. Carly lehajtja a fejét, mintha depresszióssá válna, majd Carly idomítással egy hirtelen mozdulattal megpróbálja a jégcsapot messzire lökni, miközben Blaine előkapja a lövőjét és tüzelni kezd Hakára.

Haka-t meglepte Carly mozdulata, ugyanis nem számított rá, hogy a lány tud idomítani. Az pedig, hogy utána Mr. Blaine rálőtt már tényleg több volt a sokból. Megpróbált kitérni, de a lövedék súrolta a karját. Kezét a sebre szorítva hátrált, miközben őrült nevetés tört ki belőle. 
- Tényleg szembeszálltok velem? Velem, aki egyesítette a törzseket? - kérdezte és egy éles jégkorongot indított Carly felé. - Velem, aki még az legokosabb hadnagynak is parancsolni tud? - újabb korong, ezúttal Blaine felé. - Velem, aki kiterjeszti birodalmát az egész világra? - újabb korong - Velem, aki véridomár, aki király, aki legyőzhetetlen? - és ezúttal egy vízburkot alkotott, ahonnan jégcsapokat lőtt ki ellenfelei felé.

Mikor Caroline felé repül a korong, akkor csak dúdolva eltéríti azt vissza Hake felé, miközben érdekes női pózt vesz fel, és szinte várja, hogy lefotózzák.
- Mellé, drága korona bitorló!
Mikor Blaine felé indul a korong Blaine felé repül, akkor éppen újratölteni próbál, ám de nem sikerül neki időben ezért megpróbál elugrani a korong elől, amit Carly szintén idomítással megfog és Blaine elé idomítja aféle pajzsként.

~Korona bitorló?~ kérdezte magától Haka ~ Komolyan nincs jobb dolga?~
 Ezzel gyors mozdulatokkal vizet idomított a teremben lévő korsókból, és ezeket Caroline felé lőtte, miközben lábával egy támadást indított az üzletember ellen.
- Kezd idegesítő lenni a jelenléted, kislány. Itt csak egy király van, s az én vagyok.

Caroline kecses táncoló mozdulatokkal visszaidomítja a vizet a király felé, majd küld neki egy szarkasztikus csókot. A Blaine ellen induló támadást az imént odaidomított pajzs felfogja. Ezután Blaine kidugja a fejét a pajzs mögűl. Carly megpróbálja leidomítani a vízburkot Hakáról, majd ekkor Blaine beleereszti a teljes tárát Hakába.

Az üzletember sorozata szép mintát hagyott a falban, de a királyban nem tett kárt. Viszont Hakában most elpattant valami, és véridomítással a magasba emelte Blainét, majd egyszerűen a földhöz csapta, minek következtében az üzletembernek eltört a jobb keze. Caroline viszont kihasználta haka figyelmetlenségét, és örömét, és egy támadást indított a király ellen, aki képtelen volt védekezni a hirtelen támadással szemben. Sorra kapta a pofonokat, míg végül egy jégcsap belefúródott a szívébe. Vér buggyant ki a mellkasából, majd a földre esett. Ellenségei még hallották az utolsó szavait, amik a következők voltak: Ellene úgysem nyerhettek...A barátaitok ott fognak elpusztulni... S végleg kilehelte a lelkét.
Kis idő múlva a csinos titkárnő felsegítette főnökét a padlóról, de mivel nem ismerte a gyógyítás tudományát, nem segíthetett Blainen. Kerestek egy sínt a karjának, és visszaszálltak a léghajóra, hogy megsegíthessék Karinékat.