Név: Aazir
Kaszt: Légidomár
Kor: 26
Külső leírás: Társaitól eltérően, Aazir, hosszú hajat hord, melyet egy fémpánttal fog össze. Világoskék szeme és róka tekintete ellentmondásokat kelt az emberek szívében. Jó karban tartja magát. Ezért valamivel izmosabb, mint egy átlagos légidomár. Homlokán piros nyíl tetoválás ékeskedik. Narancssárga öltözéke alatt pedig megtalálható egy egész légidomárokra jellemző tetoválás. Azonban ez vörös. Övén a légidomárok szimbólumát hordja, mely mellett egy kis táska is helyet kap.
Háttértörténet:
Aazir már kisgyermek korában idomárnak készült a tűz népének birodalmában. Sokat nagyzolt, hogy ő már mekkora tüzeket tud fújni, mint a Iroh, a Nyugat Sárkánya. Bemutatni persze sosem volt képes. Az iskolában azért mert "tanítás alatt tilos idomítani", utána pedig haza kellett sietnie. Idővel végül fény derült az igazságra. Két tűzidomár sarja ként ő maga nem volt az. Aazir érezte magában, hogy idomításra született. Eljárt iskolákba, ahol az alapmozdulatokat elsajátította. Köztük a sárkányok táncát is. Két okból járhatott idomár iskolába. Szülei befolyása, de inkább a pénzük miatt.
Az évek teltek, egyre bizonyosabbá válik Aazir számára is, hogy ő nem tűzidomár. Végső elkeseredésében spirituális útra tér és többször is ellátogat Roku templomába. Az ottani papok segítenek neki, hogy meditációval feléleszthesse a szerinte benne szunnyadó tüzet. Újabb évek telnek el mind hiába. Egészen egy reggelig, amikor is Aazir kora reggel nagyot huppan az ágyban. Attól a reggeltől fogva minden megváltozott. Az összekapcsolódás következtében ő maga Légidomárrá lett. Csalódottság, szégyen érzet, némi félelem. Ezek az érzések uralkodtak el rajta az absztrakt helyzet miatt. Egy olyan nép tagjává vált akiket az ő szülő népe irtott ki annak idején. Tudta, hogy ezt titokban kell tartania, ugyanakkor nem hagyhatta veszendőbe, hogy végül idomár lett. Innentől kezdve Roku templomában szorgoskodott és mikor úgy vélte nincs ott senki, az üres mozdulatokból hamarosan szélörvényke csaptak elő. Ám olykor-olykor az emberek elfelejtenek ezt azt és vissza kell menni érte. Így történt, hogy meglesték és hamar híre szált. Mit sem sejtve gyakorolt a templomban amikor az egyik fuvallata teljesen mást csinált mint amit ő akart. Dühből, mérgében újra próbálta, ekkor még kevésbé engedelmeskedett akaratának. Már mérte volna a harmadik csapást de két fiatal nomád került elő. Aazir szüleit a helyi, önkéntes légidomár tanoncok kérték meg, hogy keresték fel Tenzint aki örömmel látta volna a templomban a fiút. El is küldött érte két fiatalt akiknek nem kellett sokat győzködniük, hogy velük tartson. A templomba érve kezdett feszülté válni a helyzet. Kezdésnek a vegetáriánus étrend nem volt Aazir számára elfogadható. Eleinte jófiúként próbálta tartani magát hozzá de a városba beszökve az első dolga volt húshoz jutni. Edzéseken mindenkiben legyőzendő ellenfelet látott. Rendkívül agresszívan viselkedett. Nem telt el úgy nap, hogy Tenzinnel ne szólalkoztak volna össze. Azonban tehetsége vitathatatlan volt. Meditációs készségei is meghaladták a csoportét. De jellemre szinte kezelhetetlen volt. Ügyesen ötvözte a légidomárok könnyed mozdulatait a tűzidomítás agresszív mozzanataival. Tenzinnek végül igen komoly döntést kellett hoznia. Aazir az új agresszív stílus kidolgozásáért követelte a neki járó nyilakat. Mondván, hogy az ő erejével kiérdemelte a mester címet. Nem akarta felfogni, hogy itt nem erőből kell kiérdemelni. A kiutasítás után hatalmas düh kerekedett benne. A város eldugottabb sötét helyeire merészkedett. Felkeresett egy tetoválót, aki némi pénz ellenében hajlandó volt elkészíteni egy teljes légidomár tetoválást vörösből. Azóta Aazir megpróbálta felkeresni a hírhedt Zaheert, de eddig miden hiába. Hollétéről tud,ám bejutni még nem sikerült hozzá. A világot járva keres hozzá hasonlókat, hogy a legnagyobb légidomárt kiszabadítva megreformálhassák a légidomárok pipogya életvitelét.
