Dryan Krain léghajója

Mr Krain katonai léghajója, melyet a cég legjobb tudósai fejlesztettek ki.

- Áh, verseny Ozaionig? - mondja nevetve Dryan. - Rendben, ott találkozunk. - megveregeti Mr.Frost vállát. Elaina! Majd Dr.Oykoyskippe elintézi! - Dryan gyorsan felhajtja a teát, majd feláll. Nos, akkor... Menjünk! Niteris, maga meg pakoljon össze, fél óra múlva mindkettejüket a hajón akarom látni! Nos, viszont látásra, Mr.Frost. - Ezután suttogni kezd Frost fülébe: - Ne aggódjon. Zseniális tudós, és így mindig kihúzza magát a csávából, akár milyen hülyének is tetteti magát.
Mikor beül a pilótafülkébe már meg sem lepődik, hogy Elaina már benn ül. Mikor Niteris is megérkezett számokat mormol a rádióba. A terem plafonja kinyílik és a léghajó felszáll. Egyenesen Ozaion felé veszik az irányt.

Niteris amikor meglátta, hogy Dr. Krain és Mr. Frost sugdolózik, halkan odasettenkedett hozzájuk, hátha meghall valami érdekeset. Sajnos azonban a lopakodó technikája lassúnak bizonyult, ezért lemaradt az egészről.
~Bizonyára a teámat dicsérte. Vagy talán a niterishullámokat? Esetleg már meg is rendelt egy mellszobrot nekem?~
Ezt követően Niteris elsietett, megkereste Mr. Frost satomobilját, és megfúrta a kerekét.
~Verseny eh? Ezek után biztosan mi nyerünk. Szeretem a munkám!! ~
Ezután Niteris gyorsan összepakolta a cuccait, felragasztotta Krain haját a mellszobrára  majd odasietett a léghajóhoz. Éppen 20 perc volt hátra, és mivel nagyon pontosan be akarta tartani a fél órát, ott várakozott. Amikor letelt az idő, az utolsó másodpercben beugrott a léghajóba, vigyázzállása állt és elkiáltotta magát:
- Kapitány, készen állunk a felszállásra. Ömm, volna olyan kedves, és elmondaná, hogy hová megyünk és milyen céllal?

Elaina majdnem lefejelt valamit, mikor Niteris kijelentette, hogy semmit sem tud. ~Legalább őszinte. Ez is valami. Egy igen őszinte őrült alak. Nos, nem fogja az ember képébe hazudni, ha meg akar ölni.~ megcsóválja a fejét. Semmit sem hozott magával. 
-Mr. Krain, ön szeretné beavatni Niterist az új munkakörébe, vagy én kapom ezt a feladatot??-kérdezi, de abban reménykedik, hogy nem kapja ezt az igen érdekes fickót a nyakába. Szeretett volna lepihenni. ~Addig úgysem lesz nyugtom, míg le nem szállunk a gépről. Ha ezen a tudóson múlik, akkor talán még a királyi palotába zuhannánk bele. Oszt bye-bye szép élet.~ fintorodott el. Pedig most jut ki először a nagybetűs világba. És ez nem kis szó. Legalábbis az ő esetében. Ha Mr. Krain Elainara sózza ezt a feladatot, egy dühös pillantás kíséretében kimegy, és egy tárgyalóterembe kíséri Niterist. 
-Na szóval, ez a munka nagyon sok mindent igényel. Figyelem, türelem, precizitás, engedelmesség. Ezek a fő, de kisebb-nagyobb szerepet is kaphat a láthatatlanság.-kezdi a magyarázatot. Próbálja a lehető legegyszerűbben és a legjobban elmondani neki.-Nem akarom önt megsérteni, de nekem úgy tűnik, hogy nem igazán ezek a tulajdonságok az ön erősségei.-próbál a lehető legjobban felkészülni a kiabálására. ~Fenébe! Nem hoztam el a serpenyőt! Most mégis mivel fogom én őt lecsapni, ha baj van!!!??~

-Niteris, én... ELAINA! Míg kitöltöm a papírmunkát - mondja Dryan egy ördögi vigyor keretében, miközben egy kupac papírt húz elő az irányítópult alól - elmagyarázhatná Niterisnek a feladatot.
~Remek, remek! Sikerült levakarni egy időre ezt a két hülyét.~
- Most pedig mennyetek ki, kérlek a tárgyalóba, köszönöm! - és ezzel kitolja a két kollégát a folyosóra, majd magára zárja az ajtót. A papírkupacot visszatolja a helyére, majd hátradől a székében és nyugodtan bámulva ki az ablakon fütyülni kezd.
~Béke és nyugalom.~

Amikor Niteris észlelte, hogy Dr. Krain nem szándékozza személyesen beavatni őt, rögtön elvesztette az érdeklődését.
~Biztos nem lehet olyan fontos, mint az én remek niterishullámaim. Olyan büszke vagyok, hogy az én nevemet viselhetik~
Niteris a tárgyalóban gyorsan helyet foglalt, feltette a lábát egy asztalra és piszkálni kezdte az orrát. Miközben Elaina magyarázott, Niteris hol a plafont bámulta, hol a jegyzeteit tanulmányozta ábrándozva. időnként, amikor nagyon beleélte magát a terveibe, felkiáltott:
-BUMMMMM!!!!
Ez után rendszerint észrevette, hol van és tovább figyelte a feljegyzéseit. Amit Elaina mondott, azt csak halványan fogta fel.
~Fontos küldetés...bla bla bla.... precizitás.... bla bla bla....BUMMM!!!!.... bla bla bla... minden jó tulajdonság az erősségem... bla bla bla... niterishullámok....~
Lassan-lassan Niteris észrevette, hogy Elaina abbahagyta a mondókáját.
~Francba! Biztosan választ vár. Ejj, miról lehet szó?~
-Persze, szerintem is pontosan így van. Folytassa csak!
~Ezt bizony jól megoldottam! Zseni vagyok!~

Mikor meghallotta Niteris válaszát, otthagyta azt a tárgyalóteremben, és Mr. Krainhoz indult. Útközben bement a konyhába, készített  egy kis gyümölcs-salátát, és bekopogott az ajtón. Türelmesen várakozik, de ha 5 perc után nem nyit ajtót, akkor elkezd rajta dörömbölni, és megeszi a salit. Ha Mr. Krain ekkor sem nnyit neki ajtót, akkor a cetlire felírja azt, amit mondani szerett volna: "Mr. Krain, Niteris tökéletesen alkalmas a munkára, és már mindent tud. Ajánlom a mielőbbi munkába állítását."  És becsúsztatja az ajtó résén.  Ezután elment, azzal a szándékkal, hogy ő most szépen rendbe teszi magát. Felkapott egy teljesen tiszta öltözetet, és magára zárta az egyik fürdőszoba ajtót. Gyorsan letussolt, és pikk-pakk felöltözött.

Niteris már nem érezte magát olyan ravasznak, amikor Elaina mégsem folytatta a mondókáját. Ennek ellenére nem hagyta, hogy alábbhagyjon a lelkesedése. Rögtön átszaladt az irányítóterem ajtajához, és dörömbölni kezdett.
-Dr. Krain! Azt hiszem készen állok. Most már nyugodtan kinevezhet alkapitánynak. Higgye el, én vagyok a legalkalmasabb a vezetésre.

Kraint Elaina dörömbölése veri fel, de az úgy, hogy lefordul a székről. Mikor kiér már csak a cetlit találja. Visszasétál az irányítóba majd hallja, hogy Niteris dörömböl az ajtón. Feláll és kicsapja az ajtót, amitől valószínűleg Niteris felkenődik a falra.
- Ah, Niteris! Niteris...

Niteris lemászott a falról, majd ünnepélyesen besétált a vezérlőterembe.
-Áh Dr. Krain! Dr. Krain.... Örülök, hogy beengedett. Azért jöttem, mert készen állok, hogy kinevezzen alkapitánynak. De ezt nyilván hallotta, ezért azt javaslom üljünk le és beszéljük meg a korábbi részleteket.
Választ nem is várva Niteris beszaladt a terembe és vidáman helyet foglalt azon a széken, amin eddig Dryan időzött.
~Ah, milyen kényelmes! Egész nap tudnám innen figyelni a tájat. Bár azt nem értem, hogy hogyan lehet itt papírmunkát végezni... papírok nélkül... és tea nélkül~

/A kaland innentől fogva Ozaionban folytatódik/