Léghajóállomás

Vendég

Zaofu léghajóállomásának burka. Innen vasúttal lehet eljutni a fő városrészbe.

/érkezés Zaofuba/

Fortuna már csak akkor ébredt föl,mikor gépezet nagyot dörgött, ahogyan pár fémkötél megragadta, mielőtt megállt volna. Mikor a helyére ért, két fémidomár az ajtóhoz irányított egy lépcsőt, a pilóták pedig leszálltak róla.
- A csomagokat később pakoljuk le! - mondta az egyik és a fémidomárokkal együtt beálltak a liftbe, ami levitte őket.
A három potyautas feltápászkodott és kinyújtották végtagjaikat. Elindultak a főkabinba, majd az ajtóhoz, ahol még ott állt a lépcső.
- Napfény! - mondta lelkesen Lenda, miközben ásított egyet.
Lementek a lépcsőn és a magasan lévő párkányon találták magukat.
- Hogy jutunk le innen? - nézett le Fortuna a párkányról. Látta, ahogy a pilóták és a fémidomárok a vonat felé mennek. - El kell érnünk a vonatot!

Mivel ötlettelenül álltak, Dering visszament a léghajóba, és talált valamit a helységben.

- Ezzel talán lejuthatunk - fordult vissza és ment oda egy hosszú fémhuzalhoz.

Mindhárman odamentek és odacipelték az egyik ablakhoz, amelyik nem a leszálló pálya felé nézett. Kinyitották, és Fortuna segítségével, a mellettük lévő pályára erősítették, a náluk lévő részét - hogy feszüljön a huzal - rögzítették.

Kis ruhaanyagokkal amiket találtak átcsúsztak a másik oldalra, Lendáé majdnem elszakadt. A másik részről kibiztosították, és kisebb-nagyobb nehézségekkel visszairányították az ablakba. Még Dering látta, hogy a pilóták csevegnek az itteni őrökkel, úgyhogy volt még idejük.

Amikor átkerültek egy másik párkányra a lift felé mentek. Lenda és Fortuna felvont szemöldökkel néztek össze, és mielőtt beléptek volna mindketten megtorpantak.
- Mennyire tudsz jól fémet idomítani? - nézett Deringre kínos mosollyal.

- Véleményem szerint jól. De akkor is meg kell próbálnunk, ha el akarjuk még érni őket. Lena, te jössz is jössz?

Lenda meghökkenve állt, és meglepett arccal, majd megszólalt ugyanazzal az arckifejezéssel.

- Én... azt hittem Fortuna már mondta.

- Micsodát? - közben Fortunára nézett.

- Én nem tudok idomítani. Nem vagyok idomár.

Dering ismét azt az érezte, mint amikor az apjával beszélt, és az árussal folytatott beszélgetés egy kis töredékét idézte. Meg is fájdult a szíve, nem tudta mi tévőek legyenek, így hogy csak ketten vannak idomárok.

- Azt hittem, a sérüléseid miatt nem idomítasz. De Fortunával meg kell próbálnunk.

Mindhárman a liftben voltak, és nehezen felhúzták a kaput. Dering ekkor érezte, hogy a liftbe, valami bele van szúródva, ami fém. Ezt kitolta belőle, és a lift elindult lefelé, amit alig tudtak hirtelen lelassítani.

Fortuna hirtelen a lift oldalának csapódott, ahogy az zuhanásnak eredt. Gyorsan észbe kapott és megpróbálta oldalt lassítani. Kettejüknek sikerült, valamennyire megfékezni, de a lift így is túl hamar ért földet és hangosan érkezett a talajra. Mindhárman elvesztették az egyensúlyukat. Mikor feltápászkodtak, a vonat ajtaja hangosan becsapódott, és az azt elindító fémidomár a lift felé ordította a fejét.
- Észrevettek. Gyorsan ki kell nyitnunk a kaput! - fordult Dering felé. - El kell érnünk a második vagont!

Oda akartak rohanni, de a fémidomár gyorsabb volt.

- Maguk meg mit keresnek még itt? Szálljanak fel a vonatra, azonnal! -

Mindhárman fel kullogtak az egyik vagonra, és mögöttük egyből bezárult az ajtó, majd elindult a jármű. Helyet foglalt a két lány, de Dering inkább nézelődött. Már volt itt, de a látvány mindig lenyűgözi, a sok fém megbolondítja. Ba Sing Se-ben él, de itt érzi magát igazán otthon.
Az út nem tartott sokáig. Az állomáson a pilóták gyorsan távoztak, azonban, amikor ők akartak leszállni, mindhármójuk kezén fém tekeredett végig. Hátranéztek, és az eddig is barátságtalan arcú, de mégis segítőkész idomár állt velük szemben.
- Rendben van. Most ti következtek. Behoztalak titeket a városba, ti válaszoljatok kik vagytok és miért jöttetek?
Dering kényelmetlenül érezte magát, ismeretlen hatósággal hogy kéne viselkednie, így segítségkérően pillantott Fortunára, majd Lendára, majd vissza Fortunára.

» Léghajóállomás