Középső gyűrű

Itt lakna a Ba Sing Se.i középosztálybeliek. Ebben a gyűrűben rengeteg bolt és étterem található, igen széles választékban. Itt lehet látni a Városházát, és a Ba Sing Se Egyetem is, a tudás egyik nagy raktára. Itt a házak tetejének csempéje zöld, valamivel békésebb a légkör, sok fa és virág van.

Egy átlagos napnak indult. Dering mesteréhez indult, mikor a nap a delelőjén járt. A házból kilépve, még az előző találkozásukkor kapott papírokat nézte, amikre különféle mozdulatok voltak felvázolva. Körülnézett, és magával szemben látta, az utcai árusok tömkelegét. Elindult, és nézegette a különféle kirakatokat. Főként középosztálybeli ruhák voltak, de voltak árusok Köztársaság Városból is. Tekintete azonban egy Zao Fu-ból érkezett kereskedő kínálatán akadt meg.
Egy Kuvira katonái által használt fém vért volt az. Sajnos az ára túl sokba került számára, de nagyon megtetszett neki, és beindította a fantáziáját. Úton az oktatójához azonban, vele szembe futott, annak segéde, Yaon, és közölte vele, hogy útját ne fojtassa, mert el kellett utaznia.
Ennek igazából megörült Dering, és miután búcsút intett Yaonnak, vissza ment a vásárba.

- Úgysem mered megcsinálni! - nevetett fel Fortuna egy barátnője társaságában. Egy tető lapos részén ültek, a zöld cserépnek támasztva hátukat. Onnan figyelték az alattuk haladó tömeget.
A lányok nem rég érkeztek Zaofuból, hogy ellátogassanak a Ba Sing sei vásárra. Mivel már sokszor jártak itt, úgy döntöttek feldobják valamivel a programjukat, így Fortuna barátnője kitalált egy versenyt. A lényege, hogy az nyer, aki előbb meg tud szerezni a vásárból egy olyan tárgyat,amiért nem fizetett.
- Mi lesz? Elindulunk? - kérdezte. A társa bólintott. - Itt leszek a közelben, keress meg ha sikerrel jársz! - lepattantak az alacsonyan lévő tetőről és a tömegbe vetették magukat, két különböző irányba haladva.
Fortuna futásnak eredt. Volt pár árus, akit már ismert hogy biztosan itt lesznek. Most egy Zaofuból érkezett fegyverárushoz sietett. ~ Majd ő segít nekem kideríteni, honnan a legegyszerűbb beszerezni valamit ami... ~ ekkor egy lökést érzett. Észre sem vette, hogy belefutott egy fiúba, aki a zaofui kereskedő standja felé közeledett. Hátraesett, és enyhén lehorzsolta a könyökét.
- Héj! - nézett fel a magasba. A tömegben nem igazán látta a fiút, akinek nekiment.

Úgy gondolta, ha már akad egy kis szabad ideje, jobban szemügyre veszi azt a vértet. Szívesen megvenné, mert kifejezetten a fémidomításra alkalmas. A vásáron, míg úton volt, nézelődött, és különféle ételárusokat látott. Talán ez még jobban kellett volna neki. Nem is értette, éhes hassal hogy akart tanulni, elvesztené a koncentrációját. Közel volt a házukhoz, úgyhogy nem fecsérelte erre azt a kis pénzét ami nála volt.
Végigsétált a soron, még látott ruha- és virágárusokat, majd eszébe jutott az eredeti ötlete.
Útban a standhoz, valami váratlan történt. Hirtelen a földön találta magát. Egy lány ment neki, aki szintén elesett. Látta, hogy nem találja az áldozatot, csak a földön fekve fürkészi a tömeget.
Dering gyorsan felkelt, és odament hozzá. A kezét nyújtotta, mire a lány észrevette.
- Segíthetek? - kérdezte kedves hangon.

- Oh, köszönöm! - mondta és a fiú kezébe kapaszkodott, aki segítette felkelni. Leporolta magát és megtörölte a horzsolt könyökét.
- Figyelmetlen voltam - kínos pillantást vetett a fiúra.

- Gondoltam. Hova siettél ennyire? - közben kíváncsian fürkészte, megtudhat-e valamit a ruhájáról, honnan érkezhetett és vajon menekült-e valaki elől.

- Ide! - fejét a mellettük lévő standhoz fordította. Intett egyet a zaofui kereskedőnek,aki vidáman nézett vissza a lányra.
- Áh, Fortuna! Öröm itt látni téged. - ő is intett egyet, majd visszafordult a vevőkhöz.
- Egy ismerős - mondta kicsit szégyenlősen és elmosolyodott. Kezeit a háta mögött összekulcsolta. Ezt mindig akkor csinálja, mikor zavarban van.

- A könyököd nagyon megsérült? A házunk itt van nem messze, hozhatok rá valamit - próbált kedveskedni.
Fortuna láthatóan zavarba jött.
- Egyedül jöttél Ba Sin Se-be?

- Ugyan, kutya bajom - legyintett egyet mosolyogva. - De azért köszönöm. Nem egyedül jöttem, egy barátommal jöttünk a vásárra. - zavarodottam megdörzsölte a könyökét. - Ehhez az árushoz jöttél?

- Igen, a fémidomár páncélt nézegetem, de nincs rá pénzem. A barátnőd merre van, nem akarod megkeresni?

Közelebb mentek a standhoz, ahol már kevesebb ember vette őket körül.
- Érdekelnek a fémidomár cuccok? - mosolygott rá. - Gondolom fémidomár vagy - a kérdésére már nem válaszolt, inkább terelte a témát.

- Igen. Ez ilyen családi hagyomány nálunk.

Nézelődés közben, megkérdezte Fortunát, hogy akar-e sétálni. Erre kicsit hallgatag lett, és csak egy enyhe bólintással válaszolt. Mikor elindultak megkérdezte:
- Voltál már Ba Sing Se-ben, vagy csak most, a vásárra jöttél?

Elindult a fiú után. Enyhén felnevetett.
- Igen, sokat jártam már itt....meg úgy sok helyen. Te idevalósi vagy, ugye?

- Természetesen. Egyébkén milyen modortalan vagyok. A nevem Dering.

Közben felmerült benne, hogy említett egy lányt, akivel jött. Majd hirtelen arra gondolt, hogy az árus az. A dolog ez után már nem is foglalkoztatta, jobban érdekelte, Fortuna hogy-hogy ilyen kedves vele. Zao Fu-ban az emberek, akiket megismert, zárkózottabb típusúak. Lehet tetszett neki az ő őszintesége, és ezzel viszonozta.
Majd elérkeztek az állomás közelébe.
- Meddig maradsz itt?

- Fortuna, de ezt már tudod - válaszolta a bemutatkozásra.
Tovább haladtak az árusok között. Meglepően sokan voltak most Ba Sing Seiben. ~ Biztos a jó idő miatt. Turista szezon van. ~ Dering kérdése után rövid gondolkodóba esett. ~ Szereznem kéne valamit, mielőtt a barátnőm keres meg, de sokkal szívesebben maradnék ezzel a fiúval ~ˇahogy ezen morfondírozott, visszapillantott a választ váró fiú tekintetére. - Még ráérek! - felelte, majd megállt egy pillanatra. Nem volt úticélja, így várta hátha a fiú még szeretne vele menni.

Dering kicsit csalódottan fogadta a választ, szerette vona tudni, mennyi időt tölt még el a városban. Mivel nem volt ötlete, hogy merre menjenek, és éhes is volt, azon dilemmázott, elhívja-e a házukhoz, vagy a barátnőjével akarna-e lenni. A döntést kicsit sürgette, amikor a hasa megkorgott, és ez igencsak hallható volt.
- Fortuna, vendégül láthatnálak-e az otthonunkban? - kérdezte kicsit halkan és zavarban, mivel nem tudta, hogy ez milyen hatást fog kiváltani belőle.

- Hát nem is tudom... - elhallgatott. Úgy tett mintha a válaszon gondolkodna, pedig már azon gondolkodott, hogy közölje azt. - Talán... ha nem engem akarsz megenni! - bökte ki és a fiúra kacsintott. Kicsit elpirult, de próbálta leplezni meglepettségét.
Elindult a fiú után, aki keresztülment több sor vásári tömegen, aztán kiértek egy kevésbé zsúfolt helyre, ahol lakóházak sorakoztak.

Amikor elértek a házukhoz, kicsit zavarba jött, és már-már visszakívánta volna a meghívást, nem tudta mit tegyen. Megálltak mindketten a ház előtt. A lány kérdően nézett, miért áltak meg a fal előtt, bár sejtette, hogy turpisság lakik a mélyben.
Dering a falra tette a kezét, végigsimította, majd a fal kettényílt és kitárulkozott előttük az átrium. nem volt túl nagy, de kis gyakorlásra megfelelő. Beinvitálta Fortunát, az egyik szobába. Nem volt eltúlozva, szép, sima kőasztal volt, egyes helyeken fém lapokkal. minden oldalán 2 szék. a falon csak két boltíves átmenet volt. A mellettük lévő szobák, mintha nem is földidomár házba lennénk. Egyikén tűzidomár zászló, a másikban pedig kék és fehér színek domináltak.
A család fontos szerepet töltött be más biradalmak politikájában, gyakran szálltak meg náluk különféle emberek. Deringnek e miatt jött meg többek között a kedve bejárni a világot.
Amint leültek, Dering előpakolt pár dolgot, majd megkérdezte a vendégét, ő szeretne-e enni valamit.

Amint a házba értek érdekes látvány fogadta. A ház olyan volt, mintha több különböző stílusból lenne berendezve.
- Szép! - Dering felé fordult. - Tényleg tetszik. Bár nem hasonlít az én otthonomra. -
Leült az asztalhoz.
- Oh, hát köszönöm.

Kicsit meglepte, hogy ezt mondta Fortuna, nem tudta hogy érti, kisebb-e vagy nagyobb az ő otthonuk, vagy csak "más".
- A barátnőd nem fog megharagudni, hogy "elloptalak"?

- Fordított helyzetben ő is hagyná magát "ellopni" - mondta miközben a szobát nézegette, majd észbe kapott és elvörösödött arccal nézett Deringre. Látszólag a fiú is kissé zavarban volt, így folytatta tovább az ételkészítést.

Meglepte Fortuna kijelentése, de el volt foglalva az étel elkészítésével.
Halat készített, amit ő fogott - kis földidomítással - és ettől elmosolyodott. Mellé még rakott más háztartási állatok húsát, és rakott mellé különféle köreteket. Kicsit hosszadalmas volt az elkészítése.
Amikor tálalta, látszott Fortuna lelkes arca, bár nem feltétlenül az étel láttán. Ennek ellenére, Dering egyből elkezdett enni, néha pedig elfelejtette, hogy nincs egyedül.
- Te milyen házban laksz? - kérdezte, és a helyzet ellenére, nem teli szájjal.

- Köszönöm. - mondta és maga elé húzta a tányért. Lassan elkezdte enni, de félszemmel inkább Deringet vizsgálta.
- Hát... - kezdte, miután lenyelt egy falatot. - Modern, és nagyon sok a fém. Például ezek is - majd felmutatta a kezében lévő evőpálcákat,amik jelen esetben fából voltak. - A szobák üresebbek és nem ennyire hangulatosak, de engem nem zavar, mert legtöbb időmet kint töltöm. Csak sajnálom, hogy éjszaka nem láthatom a csillagokat a burok alatt - szünetet tartott és evett egy keveset. - És te kikkel laksz itt?

- A szüleimmel. Ők sokat veszekedtek a helységek kialakításán, és most, hogy a Levegő nomádjai újra megjelentek, arról folyik a vita, hogy legyen-e külön légidomár szállás és fő szoba. A fő szoba az olyan, mint ez a kettő, és ehhez kéne hozzáépíteni, csak akkor nem lenne szép kívülről. Én megcsinálnám azt a szobát, ha már ennyi év után visszatértek. Egyébként, mi hárman vagyunk az állandó itt lakók, de szinte mindig vannak vendégeink. A mai napokban fog megérkezni egy Víz törzsbeli követ, és tegnap ment el Roku templomának papja. Valószínűleg az utolsó. Megtiszteltetés volt találkozni vele, de nem nagyon szeretem, hogy mindenféle alakok jönnek, én pedig be vagyok zárva. Az eddigi utazásaimat is kemény "küzdelmek" által nyertem meg.

- Szóval a házatok kicsit olyan mint egy szálló? Ezért van ennyi különféle szoba. Nekem nincsenek ilyen gondjaim, mivel én születésem óta több családdal lakom egy fedél alatt. Csak a sajátommal nem... - elhallgatott és egy halszeletet kezdett el bökdösni csalódott arccal.
~ Nem mintha bármivel is el lehetne tántorítani Zaofuból. ~

» Alsó gyűrű -Szegénynegyed
» Felső gyűrű